Izzó

Tudod, hogy az izzó hogy működik? A klasszikus izzó? Egy vékony, áramvezetése képes szál annak hatására, hogy az áram folyik benne, izzani kezd, és az fényt kezd kibocsátani magából. Annak érdekében, hogy ez az izzószál ne égjen el azonnal, egy speciális környezetbe kell helyezni azt a szálat. Ez a környezet az izzó esetében egyfajta gáz. Ezért van arra szükség, hogy az izzószálat egy üvegbúra vegye körül.

Az nem véletlen, hogy amikor valakinek nagy ötlete támad, akkor azt egy felgyulladó izzóval jelképezitek. Amit nem szoktatok ábrázolni, az az, amikor egy-egy ilyen ötlet elhal, nem valósul meg, nem gyullad fel az izzó. Milyen esetekben történhet ez meg?

Az izzószál, hogyha nem megfelelő anyagból van, akkor nem fog elkezdeni izzani. Például ha túl nagy az ellenállás benne, akkor egyszerűen nem kezd el izzani, ha túl picike az ellenállás benne, akkor pedig egy kis áramlökés hatására egyből kiég. Megtalálni a megfelelő öltözet nem kis feladat, pláne hogyha ez az ötvözet ugyanúgy, mint ahogy az emberi elme folyamatosan változik, meggyőződéseinek megfelelően néha kicsit nagyobb ellenállású, néha pedig kisebb.

Az izzó ugyancsak nem fog gyulladni, ha nem folyik áram ebben az anyagban. Azt, hogy melyik anyagnak mekkora a megfelelő árammennyiség, ugyancsak nagyon változó. Ha túl kevés áram folyik az adott anyagban, akkor nem fog elkezdeni izzani, ha túl sok, akkor ki fog égni az izzó.

A harmadik nagyon fontos komponens az ezt az anyagot körbevevő környezet. Lehet, hogy megfelelő az anyag ötvözete, lehet hogy megfelelő az áram mennyisége, de ha a környezet, az őt körülvevő gáz nem megfelelő, akkor sajnos az izzó nem lesz hosszú életű, vagy nem lesz képes izzani. A gáz - tehát a környezet - képes elfojtani ötleteket, vagy képes tévútra terelni azt az ötletet, aminek hatására az kiég, ami megfeleltethető annak, hogy egy haszontalan ötletnek titulálják.

Ami talán érdekes felfedezést számodra, hogy mindhárom komponens az adott ember kezében van, mindhárom komponens általa manipulálható. Ugyanúgy, ahogy Thomas Edison számtalan rossz, nem működő kísérlet után találta fel a tartósan működőképes izzót, az embereknek ugyancsak feladata a kitartó munkával való azon paraméterek megtalálása. amikkel az ő ötletük képes hosszútávon fennmaradni és tündökölni.

Sajnos a könyveitekből, a dokumentum filmjeitekből, a híres emberekről szóló beszámolóitokból nagyon gyakran kimaradnak azok a hosszú-hosszú órák, napok, hetek, hónapok és évek amik ezen paraméterek finomításával töltődtek.

Könnyű ezeket a végül sikeresnek tekintett tudósokat, feltalálókat a “zseni” bélyeggel ellátni, és figyelmen kívül hagyni azt a végtelen hosszúnak tűnő próbálkozás-sorozatot, amin ők is keresztülmentek. Mindemellett az is igaz, hogy ugyan ezek a hosszú próbálkozások előfeltételei a sikernek, a sikert egyáltalán nem garantálják.

Nagyon fontos, ezt magadban eldöntened, hogy mit tekintesz valójában sikernek. A legbiztosabb módszer erre az, hogy bármikor is próbálkozol, bármennyit is próbálkozol, mindig kövesd a formulát, hogy minden nap azt érezd, hogy a lelkesedésed hajt, hogy azzal foglalkozol amivel szeretnél, és csak annyit foglalkozol vele, amennyit szeretnél. Ily módon legyen bármi is az alkotásod, mindig jó érzéssel fogsz visszatekinteni, hiszen tudod mennyi boldog pillanatot okozott neked annak elkészítése.

Legyen ez a mai lecke.