Lámpás

A lámpás egy olyan tárgy, ami magából fényt áraszt. Ha a lámpás nem létezne, semmi nem látszana. Semmi sem nyerné értelmét.

De a lámpás egyben az is, aki azt a tárgyat tartja. Lámpás - mint ember - nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy a lámpást - mint tárgyat - megfelelő helyre irányítsa, és ezáltal felfedje.

A lámpás fénye lehet gyenge, halovány, vagy lehet vakítóan erős is. Ez persze teljesen relatív, a többi megfigyelőtől függ, hogy ők azt mennyire érzik gyengének vagy erősnek.

A lámpásnak nem feladata eldönteni, hogy mennyire kell neki erősen világítania, hiszen ő azt nem tudja befolyásolni, meg ha tudná is, mi értelme lenne? Saját szemszögéből ezen tulajdonsága teljesen semleges.

A lámpás tulajdonosának egy fontos szerepe van: az, hogy a lámpásnak, mint tárgynak az üveg ablakait a lehető legtisztábban tartsa. Ha nem tartja kellően tisztán ezeket az üveg lapokat, akkor hiába van fénye a lámpásnak, hiszen az nem fogja tudni a környezetét elárasztani fénnyel. Ha ez nem történik meg, akkor teljesen mindegy, hogy hova viszi a lámpást, hiszen nem fogja látni a környezetét, nem lesz képes azt felfedezni. Ha csak részben koszosak ezek az üvegcsék, akkor a maga körül lévő környezetet torzan fogja érzékelni. Ráadásul, az külön összezavaró lesz, hogy attól függően, hogy a lámpást éppen milyen irányban tartja egy adott tárgy elé, más és más képet fog kapni arról a tárgyról.

Ahogy ezt már sejtheted, lámpásod fénye a lelkedből eredő szeretet, a lámpásodat körülvevő ablakocskákat a különböző meggyőződéseid képesek elszínezni vagy bekoszolni, és a lámpást tartó személy az te magad vagy, a te teljes éned, beleértve a fizikai testedet, az elmédet, és a felsőbb énedet is.

Ha egy kicsit tovább akarjuk elemezni ezt a képet, akkor úgy tudod talán elképzelni, hogy a kar, amely tartja a mécsest, az a fizikai éned, a felsőtested, ami képes elhajolni bizonyos irányokba, ha valamit jobban meg szeretne vizsgálni, az az elméd, a lábaid pedig a felsőbb éned által irányított testrészek, amelyek végigvisznek életutadon.

Ugyanúgy, ahogy egy embernek hogyha a lába, a felsőteste és a karja nincs szinkronban; ha a felsőbb én, az elme és a fizikai test szándéka nem egyezik meg, akkor az entitás nem működik optimálisan. Hallgass a megérzéseidre, hallgass a gondolataidra, és hallgass a tested jeleire is. A cél ezeket összhangba hozni és aszerint cselekedni.

Legyen ez a mai lecke.