Kaktusz

Gondolj csak bele, hogy a kaktusznak milyen kevés tápanyagra van szüksége a földből. Sivatagban él, vizet alig kap, mégis képes megnőni szép nagyra, képes magát megvédeni a nagy tüskéivel. De hogyan lehetséges ez?

A titok nyitja a napfény. Ebből viszont az is következik, hogy az életet adó energia az elektromágneses hullám. Ezen hullámok mennyisége és minősége meghatározza azt, hogy az élőlény milyen lesz és mekkora.

Ha van kedved, végezz egy érdekes kísérletet. Vegyél 3 egyforma kaktuszt és rakd be őket különböző színű megvilágítás alá. Ugyanolyan földbe, ugyanazzal a mennyiségű, ugyanolyan minőségű vízzel öntözd őket, és nézd meg, hogy egy hónappal később milyenek lesznek. Fontos, hogy egymás fényéhez ők ne férjenek hozzá, és az adott fényen kívül másfajta fényt ne kapjanak. Különösen érdekes lenne mondjuk egy fekete fényű lámpával megvilágítani őket.

Ilyen jellegű kísérletnek egy extrém jellegű példája a "fényevés". Ebben az esetben emberek azzal kísérleteznek, hogy nem vesznek magukhoz szilárd vagy folyékony táplálékot, hanem pusztán az elektromágneses terekből próbálnak életben maradni. Az emberi test átlagos esetben erre nincs felkészítve, ellenben az emberi lélek gond nélkül tud így is funkcionálni.

Mit gondolsz, vajon mi történne akkor, ha a kaktuszt egy olyan környezetbe helyeznéd, ahol semmilyen elektromágneses hullám nem érheti?

A plazmarezegtetéssel elektromágneses hullámot generáló készülék, amivel (Roskó) Farkasék kísérleteznek még nagyon primitív állapotban van.

Az lenne a javaslatom, hogy még mielőtt magatokon kezdtek el kísérletezni, mindképpen egyszerűbb létformákon kezdjetek el kísérleteket végezni, és az ott levont tanulságokat használjátok fel az eszköz továbbfejlesztésére.

Legyen ez a mai lecke.